Mennyire biztonságosak a mikrohullámú sütők az ételeinkre és legfőképpen ránk nézve?

Photo by Stepan Kulyk on Unsplash

A mikrohullámú sütők biztonságos használatáról és a velük kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról kiváló összefoglalót készített az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer engedélyezési Hivatal (FDA). Ezek alapján foglaltuk össze a legfontosabb tudnivalókat.

Mi az a mikrohullám?

A mikrohullámok a látható sugárzáshoz (fényhez) hasonlóan az elektromágneses spektrum részét képezik. A mikrohullámokat széleskörűen alkalmazzák az élet számos területén. Így például a távközlésben, az iparban és a gyógyászatban.

A mikrohullámokat a különböző anyagok visszaverik, átengedik vagy elnyelik.

A fémből készült anyagok visszaverik a mikrohullámokat, míg a nem fémes anyagok, például az üveg és egyes műanyagok többnyire átengedik azokat.

A (magas) víztartalmú anyagok, például élelmiszerek, folyadékok vagy szövetek könnyen elnyelik a mikrohullámú energiát, amely aztán hővé alakul.

Hogyan működnek a mikrohullámú sütők?

A háztartási mikrohullámú sütők 2450 MHz frekvencián működnek, teljesítményük általában 500 és 1100 watt között van. A mikrohullámokat egy magnetron nevű elektroncső állítja elő. A sütő bekapcsolása után a mikrohullámok minden irányba szétszóródnak a sütőtérben. A mikorhullámok visszaverődnek a sütőtér fém oldalairól és az étel elnyeli azokat. Az egyenletes melegítést általában a készülékben elhelyezett forgótányér segíti. A mikrohullámú energia hatására a vízmolekulák rezegni kezdenek és ennek eredményeképpen hő keletkezik.

Csak kifejezetten mikrohullámú sütéshez tervezett edényeket szabad használni a készülékben, így üveg, kerámia, papír és műanyag edények jöhetnek szóba.

A mikrohullámú sütőben nem használható típusú műanyagok túlmelegedés esetén megolvadhatnak vagy lángra lobbanhatnak. Mivel a fémek visszaverik a mikrohullámokat, így azokat sem szabad a berendezésben használni.

Biztonságosak a mikrohullámú sütők?

Ha a gyártó utasításainak megfelelően használjuk, a mikrohullámú sütő biztonságos és kényelmes különféle ételek melegítéséhez vagy főzéséhez.

Mindazonáltal több óvintézkedést is meg kell tenni a napi használatuk kapcsán.

Különös tekintettel a mikrohullámoknak való esetleges kitettséggel kapcsolatban, az égési sérülések elkerülése érdekében és az élelmiszerkezelés tekintetében.

A mikrohullámoknak való kitettség

A mikrohullámú sütők kialakítása biztosítja, hogy a mikrohullámok a készülék belsejében maradjanak, és csak akkor legyenek jelen, ha a sütő be van kapcsolva és az ajtó zárva van. Az üvegajtó körüli, illetve azon keresztül történő szivárgást a tervezés során a nemzetközi szabványok által ajánlott szint alá korlátozzák. A hullámok kijutását hivatott meggátolni az ajtón található fémrács.

A mikrohullámok szivárgása azonban előfordulhat a sérült, szennyezett vagy módosított mikrohullámú sütők esetében.

Ezért fontos, hogy a sütő jó állapotú és karbantartott legyen.

A felhasználónak ellenőriznie kell, hogy az ajtó megfelelően záródik és sérülésmentes. Az ajtótömítéseket tisztán kell tartani. A tömítéseken vagy a sütő külső burkolatán nem lehetnek látható sérülések. Ha a készüléken bármilyen hiba vagy sérülés található, úgy azt használni nem szabad. Ha a készülék nyitott ajtóval is tovább működik, akkor sem szabad a továbbiakban működtetni.

További biztonsági óvintézkedésként senki ne álljon közvetlenül a mikrohullámú sütő elé (és ne engedje, hogy a gyerekek ezt megtegyék) amíg az működik – hangsúlyozza az FDA.

Égési sérülések elkerülése

Égési sérüléseket okozhat, ha mikrohullámú sütőben melegített forró edényekhez puszta kézzel, óvatlanul nyúlunk.

Fontos megjegyezni, hogy például a víz mikrohullámú sütőben melegítve túlhevülhet és súlyos égési sérüléseket okozhat.

Ha a vizet hagyományos tűzhelyen forraljuk, akkor a gőz buborékok formájában távozik, amikor a víz forrni kezd. Mikrohullámú sütőben előfordulhat, hogy buborékok nem képződnek, a víz túlhevül, és bármikor hirtelen felforrhat. Ezt a hirtelen forrást a folyadékban lévő egyetlen buborék, vagy egy idegen anyag/elem, például egy kanál bögrébe helyezése is kiválthatja.

Bizonyos, nem porózus felületű ételek például a virsli, vagy ha az étel egyes részei különböző sebességgel melegszenek fel (például tojássárgája és fehérje), az egyenetlen melegedés következtében ”felrobbanhatnak”.

Élelmiszerbiztonság

Az élelmiszerbiztonság fontos egészségügyi kérdés.

Itt főleg a mikrohullámú sütővel történő főzés hordoz magában kockázatot.

Mikrohullámú sütőben a melegedés mértéke az alábbiaktól függ:

a sütő teljesítményétől,
valamint a melegítendő étel víztartalmától, sűrűségétől és mennyiségétől.

A mikrohullámú energia nem hatol be jól a vastagabb ételdarabokba, ez pedig egyenetlen főzést eredményezhet. Egészségügyi kockázatot jelenthet, ha az élelmiszer egyes részei nem hevülnek fel kellőképpen a potenciálisan veszélyes mikroorganizmusok elpusztításához.

Csak bizonyos mikrohullámú sütőket terveztek különböző eszközök (például baba tejesüvegek) csíramentesítésére. A felhasználónak követnie kell a gyártó utasításait a készülék ilyen jellegű alkalmazása során.

Tévhitek a mikrohullámú sütőkkel kapcsolatban

1. Nagyon fontos kiemelni, hogy mikrohullámú sütőben főtt vagy melegített étel nem válik “radioaktívvá”, “szennyezetté”.

2. A mikrohullámú sütő kikapcsolása után sem marad a mikrohullámú energia a sütő/melegítő térben vagy az ételben.

3. A mikrohullámú főzés nem csökkenti jobban az élelmiszerek tápértékét, mint a hagyományos. Valójában a mikrohullámú sütőben főtt ételek több vitamint és ásványi anyagot őrizhetnek meg, mivel a mikrohullámú sütők gyorsabban és víz hozzáadása nélkül tudnak főzni.